A pestis

A pestis
A kutatók úgy tartják, hogy épp nyugvó állapotban van. Egyes helyeken azonban - főleg a fejlődő országokban – jelenleg is járványokat okoz. A pestis rengeteg művészeti irányzatban alaptéma volt, a történelem alakulásába is beleszólt, ahogy ezt a www.medukacio.blog.hu –n is olvashatjuk az áprilisi bejegyzésekben.

A pestis tulajdonképpen egy bakteriális fertőző betegség. A baktérim neve a Yersinia pestis. A kór rendkívül fertőző, gyors lefolyású, kezelés nélkül nagyon gyakran halálos. Terjesztője (=vektora) a fenti baktériummal fertőzött bolha, mely elsősorban patkányon, de más kisemlősön, pl. mókuson, préri kutyán, nyúlon is élhet. Megnőtt mostanában a háziasított macskákhoz köthető esetek száma is. A bolha harapásával adja át a baktériumot az embernek.  Az emberről emberre való terjedés ritka, de ha a pestis úgynevezett tüdőpestis fajtájáról van szó, akkor gyakori a légúti terjedés, vagyis, amikor a fertőzött ember köhögéssel levegőbe juttatott baktériumait, a még egészséges személy belélegzi.

A baktériumot először Alexander Yersin izolálta 1894-ben, akiről elnevezték a bacilust.

 A baktérium történelmében érdekesség az, hogy eredetileg egy bélbaktériumból fejlődött ki, majd olyan géneket szerzett, melyek segítségével képest lett bolhákban megtelepedni és terjedni. A pestis baktériumának egyébként elsődleges támadáspontjai a rágcsálók, az ember „csak” egy véletlen gazda. Ezt az is bizonyítja, hogy a baktérium a bolha-rágcsáló kapcsolat segítségével tud csak túlélni, míg az emberi szervezet nem alkalmas számára a tartós életben maradáshoz. Amikor a rágcsálók egy körzetben/városban sorozatban pusztulni kezdenek, az a pestis előjele lehet. Régen a patkányok gyors, hirtelen pusztulása gyakran azt is jelentette.

 A baktérium egyébként annyira válogatós, hogy nem minden bolha felel meg egyformán közvetítőként (=vektor).  A legpreferáltabb bolha az ún. keleti patkánybolha (Xenopsylla cheopis), de Észak-Amerikában viszont - ahová a pestis nagy késéssel érkezett csak meg Colombus után - a Oropsylla montana a kedvenc vektor.

 Ma hol a leggyakoribb a pestis? Hol fordul elő?

A járványok elsősorban a fejlődő országokban, Ázsia és Afrika területén fordulnak ma elő. 1990-1995 között a WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai alapján közel 13.000 ember fertőződött meg pestissel, elsősorban India, Zaire, Peru, Malawi és Mozambik területein.  A következő országokban szintén gyakori volt a kór: Kína, Kongó, Madagaszkár, Myanmar, Tanzánia, Uganda, Vietnám, Zimbabwe. Brazília észak-keleti területein is több járványról érkezett beszámoló. Egyedül Ausztráliáról feltételezhető, hogy pestis mentes kontinens lenne. Észak-Amerikában és Európában is egyre gyakrabban jelenik meg a kór.

A WHO adatai szerint 2003-ban 9 országból érkezett 2.118 pestis megbetegedésről jelentés, melyek közül 182 eset végződött halállal.

Mennyire veszélyes vagy halálos ma a betegség?  

 A pestisnek több fajtája van, pl. tüdő pestis vagy bubópestis (lásd később).  A halálozás, súlyossági fok attól függ, hogy az illető melyikkel fertőződött meg. A kimenetelt és a betegség lefolyását természetesen alapvetően határozza meg az, hogy a beteg személyek mennyire gyorsan jutnak megfelelő(!) terápiához.  A pestist olykor félrediagnosztizálják, és néha nem gondolnak rá, mint létező betegség.

A pestisnek, mint ahogy arról már szó esett, különböző fajtái vannak. Az ezek okozta halálozási arány pedig eltérő:

·         Tüdőpestis halálozása

o   nem kezelt esetek: 100%

o   kezelt esetben: 50%

·         Bubópestis

o   kezelt esetek: 50%-90%

o   kezelt esetek: 10%-20%

·         Szepszist okozó eset: 20-25%

Pestis a különböző etnikai csoportoknál, életkor és nem vonatkozásában

Az Egyesült Amerikai Államokból származó adatok alapján a pestis gyakoribb a fehér populációban. Azok az amerikai őslakosok, akik Arizona, Új-Mexikó vagy Utah állam pestisre veszélyeztetettebb vidékein élnek, náluk a fertőzésre való kockázat 10-szer nagyobb, mint a nem őslakosoknál.

A fertőzések történhetnek városban, azaz lakott körülmények között és a szabadban, pl. erdőkben, vadonban.  A második kategóriába tartozó fertőzéses esetek általában nem okoznak járványt vagy nem járványok részei, hanem elszórt esetek, amelyek leginkább az indiánok, a vadászok, bányászok és turisták között gyakori az USA-ban és Brazíliában.

A pestis egyforma valószínűséggel fordulhat elő nők és férfiak körében.

A pestis az esetek nagy részében 20 év alatt fordul elő.

Mi szerepelhet a kórelőzményben, amely a pestis felé terelheti a gyanút?

·         Olyan területekre utaztunk, ahol a pestis esetek száma gyakori.

·         Ha bolhacsípést szenvedtünk el.

·         Ha olyan valakivel érintkeztünk, akinél fenn áll a pestis gyanúja.

·         Ha olyan rágcsáló vagy kisemlős, esetleg macska tetemével találkoztunk, amelyeknél a halál okaként a pestis felmerül.