Allergia általában

Allergia általában
Magyarországon az allergiás megbetegedések száma fokozatosan emelkedik, így fontos kiemelnünk a jelentőségét ennek a betegségcsoportnak.

Mi az allergia?


Az emberi szervezet védekező mechanizmusaiért az immunrendszer a felelős. Amennyiben az egészséges szervezet számára idegen anyaggal (antigénnel) találkozik, úgy a védekezési mechanizmusért felelős sejtek aktiválódnak, osztódással és/vagy ellenanyag (antitest) termelésével válaszolnak, hogy elpusztítsák az idegen „behatolót”. Allergiás reakció során a szervezet a számára korábban ártalmatlannak hitt anyagokra tévesen, túlfokozott reakcióval válaszol. A folyamat végeredménye, hogy bizonyos sejtekből egy úgynevezett „hisztamin” nevű anyag szabadul fel, és ez elindítja az allergiás reakciót, amely látható, kellemetlen tünetek formájában jelentkezik.

Mi okozhat allergiát és milyen tünetekre számíthatunk?


Allergéneknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek az allergiás reakciót kiváltják. Számos ilyen allergén ismert, köztük ma Magyarországon a legelterjedtebb a pollen, azaz a virágpor, amely a szezonális allergiás rhinitist, közismertebb nevén a szénanáthát okozza. A levegővel terjedve okozhatnak panaszokat, például szemviszketést, könnyezést és szemvörösséget. Az orrnyálkahártyával érintkezve orrfolyást, orrdugulást, tüsszögést, viszketést idézhetnek elő, súlyosabb esetekben pedig nehézlégzést, fulladást válthatnak ki. A tünetek nagyon változatosak lehetnek: az enyhétől a súlyos lefolyásig.
Kozmetikumok, rovarcsípések, bizonyos fémek, mint a nikkel és a króm a bőrrel érintkezve szintén allergiás reakciót válthatnak ki. Az ekcémás bőrgyulladás bőrpírrel, viszketéssel, bőrszárazsággal jár, míg a csalánkiütés (urticaria) vörös bőrdudor formájában jelentkezik.
Bizonyos ételek, mint a tojás, halfélék, olajos magvak (dió, mogyoró) az emésztőtraktusba kerülésük után váltanak ki kóros reakciót, ezt nevezzük ételallergiának. Vezető tünetei a hasi fájdalom, hányinger, hányás és a has puffadás. Ételallergia leginkább a kora gyermekkorra jellemző.

Mit tegyünk, ha allergiás reakcióra gyanakszunk?


Amennyiben hasonló élethelyzetekben a tünetek ismételten előfordulnak, úgy érdemes allergiára gondolnunk, és felkeresni egy allergológus szakorvost.
A diagnózis felállítása az allergén kimutatásán alapszik. Több eljárás létezik, a gyakorlatban azonban a legelterjedtebbek a provokációs tesztek és a vérvizsgálat. A provokációs teszt során különböző, kis mennyiségű allergéneket vagy allergén kivonatot juttatnak általában a beteg bőrére. A pozitív eredményt a kialakult helyi gyulladásos reakció jelzi. Ennek az egyik legismertebb és legrégebb óta használt formája az úgynevezett Prick- teszt.
A vérvizsgálat során az allergénspecifikus-IgE mennyiségét mérik. Ez egy olyan ellenanyag, amely kifejezetten a keresett allergénnel lép reakcióba, amelynek végeredménye a már korábban említett hisztamin felszabadulás. Szintén gyakori az allergiás betegeknél a vérsejtek között az úgynevezett eozinofil limfociták számának emelkedése.

Hogyan kezelhető az allergia?


A legfontosabb a prevenció, vagyis a megelőzés. Amennyiben tudjuk, hogy mire vagyunk allergiásak, úgy azokkal az anyagokkal való mindenféle találkozási lehetőséget kerülnünk kell.
Amennyiben a találkozás már megtörtént, és az allergiás reakció kialakult, úgy annak tünetei gyógyszerekkel enyhíthetőek. Az antihisztamin tartalmú készítmények úgy hatnak, hogy megakadályozzák a hízósejtekből felszabaduló hisztamin bekötődését azok receptoraiba, így a tünetek nem alakulhatnak ki. A régebbi készítmények egyik vezető mellékhatása a fáradékonyság, illetve az álmosság volt, az újabb generációs gyógyszerek ezt már kiküszöbölik. Az allergiás megbetegedésekben gyulladáscsökkentő gyógyszereket is használhatunk, ezek a szteroid tartalmú készítmények. Ezt általában az orvos krém, szemcsepp vagy inhalációs szer formájában írja fel. Mellékhatással szinte nem kell számolnunk, mivel ilyen formában a szteroid igen kis mértékben szívódik csak fel.
Ismert az allergiák immunterápiája is. Ennek során, meglepő módon, nagy mennyiségű allergénnel való találkozásnak teszik ki a beteget. Az eljárás során deszenzitizálják (érzéktelenítik) a szervezetet az allergénre. Az eljárás igen veszélyes is lehet, akár súlyos, egész szervezetet érintő allergiás, sokkos reakció is felléphet, de hosszútávon eredményesnek mondható. Számos ellenjavallata van ennek a módszernek, amiről allergológus szakorvossal kell konzultálnia az érintetteknek ilyen kezelés előtt.