Asthma bronchiale, avagy az asztma

Asthma bronchiale, avagy az asztma
Az allergia témakörében ezúttal az asztmát ismerjük meg picit közelebbről. Az asthma bronchiale egy krónikus, rohamokban jelentkező, légúti betegség, amely leggyakrabban gyermekkorban alakul ki. A légutakat borító nyálkahártya állandó gyulladása súlyos panaszokat okozhat.

Mi az az asztma?


Az asztma a légutak krónikus, gyulladásos megbetegedése, amelynek hátterében allergiás gyulladásos reakció is állhat. A kiváltó tényezők hatására a hörgők simaizomzata görcsösen összehúzódik, amely a légutak beszűkülésével jár. Hangos, sípoló, nehezített belégzés, zihálás formájában jelentkezhetnek a tünetek főleg az éjszakai és a kora reggeli órákban, amelyek súlyos esetben a rémület mellett a fulladásérzésig, vagy akár eszméletvesztésig is fokozódhatnak. A tüneteket és a kezelést komolyan kell venni, mert a tartós szűkület maradandó szövetkárosodáshoz vezethet.

Mi okozhat asztmát?


Az asztma kialakulásáért számos tényező tehető felelőssé. Ezek közül a legjelentősebbek:
  • genetika: a genetikai prediszpozíció az allergiás megbetegedésekben fontos kockázati tényező. Nincs egy meghatározott gén, amely az asztma kialakulásáért felel, több gén együttes mutációja vezet a betegség kialakulásához
  • környezetünkben előforduló allergének: házi por, háziállatok szőre, különösen a macska és a kutya szőre; egyes gombafajták
  • vírusos felső légúti megbetegedések
  • hosszan elhúzódó orr- és arcmelléküreg gyulladások
  • dohányfüst
  • elhízás
  • érzelmi labilitás, stressz
  • irritáló szerek: háztartási permetezőszerek, festékek gőzei

Hogyan diagnosztizáljuk az asztmát?


A kórtörténet és a kórelőzmény meghatározó szerepet játszik. Természetesen objektív vizsgálatok is rendelkezésünkre állnak, úgy mint egyszerű légzésfunkciós vizsgálatok, amelyeknek célja, hogy felmérjék a tüdő aktuális állapotát. Az inhalációs provokációs tesztekkel enyhe asztmás reakciót válthatunk ki a hörgők gyulladásos állapotának felmérése céljából. Vérvizsgálat során fény derülhet a szövetek oxigénellátottságának a mértékéről, illetve a vérből az ellenanyagok kimutatásának segítségével az allergént azonosíthatjuk. Továbbá bőrpróba, mellkasröntgen felvétel, fül-orr-gégészeti vizsgálat mind további segítséget jelenthet a diagnózis felállításában.

Hogyan kezeljük az asztmát?


Az asztma kezelése a tünetmentességet és a progresszió megelőzését jelenti. Sajnos a betegség teljesen még ma sem gyógyítható, de kellő odafigyeléssel a beteget panaszmentessé tehetjük, ezért fontos, hogy minél előbb felismerjük a tünetek hátterében lévő kóros állapotot.
Amennyiben a kiváltó tényezőt ismerjük, és asztma egyértelműen allergiás eredetre vezethető vissza, úgy most is, mint az allergiás megbetegedések esetében általában, kerülnünk kell az allergéneket. Sokszor ez sajnos nem elég, és ennél összetettebb terápiára van szükség, akár az addigi nyugodt családi élet teljes felborulásával.
A gyógyszeres terápia mindig egyénre szabott, és azt szakorvos írja fel. Fontos, hogy a gyógyszereket a tünetmentes időszakban is szedni kell, az öndozírozás tilos, csak súlyosabb állapotokat idézhetünk elő vele. Az orvos külön fog felírni gyógyszert roham esetére, külön a megelőzésre és a tünetmentesség idejére, illetve mást kaphatunk az allergia okozta asztma esetében.
A gyógyszeres kezelés mellett kulcsfontosságú a beteg szociális állapota és pszichés helyzete. Mivel az asztma hátterében állhat stressz is, így a nyugodt családi háttér megteremtése sokat segíthet a beteg ’gyógyulásában’. A különböző légző gyakorlatok és relaxációs technikák elsajátításának segítségével a betegséget megelőzhetjük!
Kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy a beteg rendszeres orvosi felügyelet mellett sportoljon. A sportnak nemcsak kifejezett stresszoldó hatása van, hanem a kontrollált légzés megtanulását is elősegíti.