Az AB0 vércsoportrendszer története


Ma már szörnyű belegondolni, hogy alig egy évszázaddal ezelőtt még vércsoport meghatározás nélkül alkalmazták a vérátömlesztést. Abban az időben nem ismerték a különféle vércsoportrendszereket, így egy-egy transzfúzió rendkívül kockázatos volt. Lényegében csak a szerencsén múlt, hogy a beteg milyen vért kapott. Amennyiben hibás vérátömlesztés során nem a megfelelő vércsoportú vért adják a beteg szervezetébe, akkor immunválasz játszódik le. Az idegen vércsoportanyagok kapcsolódnak a beteg vérében található ellenanyagokkal, megváltozik az oldhatóságuk, és kicsapódnak. A kialakuló vérrögök súlyos keringési rendellenességet okoznak. Napjainkban természetesen már biztonságos körülmények kerül sor a transzfúzióra, hála a vércsoportrendszerek felfedezésének.

Corbis-U552357INP

A vércsoportrendszerek az emberi vért a benne megtalálható antigének és antitestek, azaz a fehérjék alapján kategorizálják. A laikusok általában csak az AB0-, illetve Rh-rendszereket ismerik, de valójában 29 különböző vércsoportrendszert fogad el a tudomány. Vérátömlesztés esetén azonban csak az említett két legismertebb rendszert veszik figyelembe. A vércsoport-meghatározás során mintát vesznek a vérből, majd meghatározott ellenanyagot tartalmazó vérkészítményhez adják. Ha az anti-A antitest hozzáadása után kicsapódási reakció történik, de nem figyelhető meg változás az anti-B antitesttel, akkor a vizsgált vér A vércsoportú. Ha az anti-A antitest hozzáadása után nem történik változás, de az anti-B antitesttel igen, akkor a vér B vércsoportú. Ha egyik antitest hatására sem csapódnak ki a vörösvérsejtek, akkor a vér 0 vércsoportú. Míg, ha mindkét antitest hatására bekövetkezik a kicsapódás, akkor a vizsgált vér AB vércsoportú.


 

Az AB0 rendszerKarl Landsteiner fedezte fel 1900 és 1901 között a bécsi egyetemen, miközben azt vizsgálta, miért menti meg a vérátömlesztés egyes betegek életét, mások viszont miért halnak bele. Felfedezését később Nobel-díjjal jutalmazták. Az emberek fenotípus szerint e rendszer alapján négy vércsoport valamelyikébe tartoznak. Ezek a csoportok: ABAB0. Az A és B betűk valójában két antigént jelölnek, az 0-s vércsoportú embereknek ezek egyike sem található meg a vörösvértesteken. Ezeknek az antigéneknek a kialakulásáért egy gén felel. Mivel a génnek három változata létezik (A, B, 0) és ezek kodominánsan öröklődnek, az emberek genotípus szerint 6 csoportot alkotnak (hiszen a sorrend mindegy, azaz az A0 és a 0A nem külön eset).

 

A-s fenotípus lehetséges genotípusai: AAA0

B-s fenotípus lehetséges genotípusai: BBB0

AB-s fenotípus lehetséges genotípusai: AB

0-s fenotípus lehetséges genotípusai: 00

 vercsoportok es transzfuzio

A véradási szabály szerint senki nem kaphat olyan vért, amiben számára idegen antigén található, ugyanis azok antitestjei megtalálhatóak az ő vérében (azaz egy A-s ember vérében a B antigén antitestjei jelen vannak). Így az AB-s mindenkitől kaphat, a 0-s viszont csak 0-stól kaphat, de bárkinek adhat. Ha lehetséges, csoportazonos vért adnak a betegeknek.



Karl Landsteiner - osztrák biológus, orvos 

 

1868. június 14-én, Bécsben született. Apja Leopold Landsteiner újságíró volt, jogi doktori végzettséggel. Apja hat éves korában meghalt, így anyjával, Fanny Hess-szel maradt. Diplomáját a Bécsi Egyetemen szerezte 1891-ben. Jól képzett volt kémiából és többek között Hermann Emil Fischer tanítványa volt.

230px-Karl Landsteiner 1920s.

1908-ban a patológia professzora lett a Bécsi Egyetemen. 1916-ban feleségül vette Helen Wlastot. Az I. világháború után Hollandiába ment. 1922-ben csatlakozott a Rockefeller Intézet orvosi kutató részlegéhez New Yorkban. Ott is maradt nyugdíjba vonulásáig, ami 1939-ben volt. Ez idő alatt amerikai állampolgár lett. 1943. június 26-án, szívrohamban halt meg munka közben a laboratóriumában.


 

 

Forrás: 

Ganong, William F.: Az orvosi élettan alapjai