Ételallergia

Ételallergia
Bizonyára sokan érezték már kellemetlenül magukat egy-egy kiadósabb étkezést követően, tévesen azt gondolva, hogy biztosan az adott ételre voltak allergiásak, ezért azt többet inkább nem fogyasztják. Tényleg ilyen gyakori lenne az ételallergia?

Mi a különbség az ételallergia és ételintolerancia között?


Ételallergiáról valójában akkor beszélünk, amikor az elfogyasztott táplálék egyes alkotóelemeire az immunrendszerünk tévesen túlreagál. Az étkezést követően a szervezet azonnali válasza heves tünetekben jelentkezik. Hasonlóan a korábban említett nem ételek okozta allergiákhoz, itt is az immunrendszer túlműködésének eredményeként felszabaduló hisztamin nevezetű anyag felelős a panaszokért. Az étkezést követően kb. egy órán belül kialakulnak a tünetek, amelyek kezdődhetnek a száj viszketésével, duzzadásával, de súlyos esetben akár nehézlégzéssel és gégeödémával is társulhat. A tünetek kialakulásának a jellege attól függ, hogy a szervezet melyik részén szabadul fel a hisztamin. Klinikailag bizonyítottan a gyermekek 6-8%-át, a felnőtteknek pedig mindössze 3%-át érinti az ételallergia.

A valódi ételallergia ritka, az ételintolerancia már sokkal gyakoribb. Az ételintolerancia is az elfogyasztott ételre adott abnormális válasz, azonban ezt nem immundefektus okozza. Az ételintolerancia hátterében az áll, hogy a tápcsatornában található táplálékot lebontó enzimek csökkent vagy teljes hiánya miatt a szervezetünk nem tudja lebontani (megemészteni) az elfogyasztott ételt. A tünetek az elfogyasztott táplálékot követően jóval később jelentkeznek. Bőrtünetek közt megfigyelhetjük a kiütéseket, a dermatitist (bőrgyulladás) vagy az ekcémát. A panaszok megjelenhetnek improduktív köhögés, orrmelléküreg gyulladás, esetleg asthma fomájában is. A gyomor-bél rendszeri panaszok szintén változatosak lehetnek: hányás, felfúvódás, intermittáló hasmenés, vagy éppen a szorulás dominálhat.

Milyen ételek okozhatnak ételallergiát és ételintoleranciát?


Számos étel kiválthat allergiás folyamatot, úgy mint gabonafélék, húsfélék, halfélék, mandula, mogyoró, dió, földieper, tojás, tejfehérjék. Mindegyik ételben az a közös, hogy az allergiás beteg egyszer az élete során korábban már fogyasztotta azt, és ez az immunrendszerüket aktiválta. A következő fogyasztást követően alakulnak ki a tünetek.
Ételintoleranciát minden olyan étel okozhat, amely nem képes lebomlani a tápcsatornában. Sokszor nem is nagyon könnyű rájönni, hogy mik ezek az ételek, mert legtöbbször csak rendszeres fogyasztás hatására alakul ki az intolerancia.

Hogyan diagnosztizáljuk az ételallergiát és az ételintoleranciát?

Az ételallergia diagnózisa nem okoz gondot, mert az étkezést követően a korábban említett tünetek azonnal jelentkeznek. Az ételintolerancia már annál nagyobb kihívást jelent. A kórelőzmény, a pontos kórtörténet itt is elengedhetetlen. Amennyiben a gyanú felmerül, úgy a teljes fizikális vizsgálatot követően a specifikus bőrpróbák, illetve a vérből kimutatott ellenanyagok segíthetnek a diagnózis pontos felállításában.
A bizonyított ételintolerancia kezelésének legfontosabb lépése a prevenció, vagyis a megelőzés. Amennyiben tudjuk, hogy melyik ételre vagyunk allergiásak, úgy azt eliminációs diétával kezelhetjük. Ez azt jelenti, hogy kerülnünk kell minden olyan ételt, amely a panaszokat előidézi. A már kialakult panaszokat gyógyszeres kezeléssel szüntethetjük.