Harmadlagos vagy tercier szifilisz

Harmadlagos vagy tercier szifilisz
Ez a szakasz igen ritka ma már. Az esetek többségében 3-10 évvel a primer fertőzés után alakul ki.

Általában a szív-érrendszert (80-85%) és a központi idegrendszert érinti, de gyakorlatilag bármely szervre ráhúzódhat.

Erre a szakaszra a lassú pusztítás jellemző. Hónapok, több év alatt kialakuló gyulladásról van szó, melyet még az elsődleges fertőzés által kiváltott immunválasz okoz. A harmadlagos szifilisz lehet gummatózus, szív-érrendszeri (kardiovaszkuláris) vagy neuroszifilisz (idegrendszeri szifilisz), de gyakorlatilag bármely szervet érintheti.

Ezen szakasz általános tünetei lehetnek a vérszegénység, a láz és a lent felsorolásra kerülő számtalan változatos tünet.

 A gummatózus szifiliszben általában több helyen jelennek legalább 1, de gyakran több cm átmérőjű göbök. Ezeket hívjuk gummáknak, melyek összefolyhatnak, vagy csoportosan is megjelenhetnek.

Ezek a gummák leggyakrabban a térd alatt lelhetők fel, de gyakran érintik a májat, a csontot, a bőrt, a nyálkahártyákat, a szájüreget, és heréket is, melyeket egyben károsítanak is. Gummák egyébként bármely szervben kialakulhatnak. 

A bőrben található gummák gyulladtak, csomósak, pikkelyszerűek, kifekélyesedhetnek, elszíneződhetnek.

Csont érintettség esetén a betegek mély fájdalmat éreznek csontjaikban, mely éjszaka lesz általában rosszabb. Ha a csont valami miatt sérül, akkor ott nagyobb valószínűséggel alakul ki az elváltozás.

Ha a máj érintett, akkor sárgaság léphet fel.

A gummák nagyrészt fehérvérsejtekből állnak, melyek gyulladást okoznak. A gummák belsejében elhalt szövetek találhatóak. Kórokozót belőlük általában nem lehet kimutatni.  A gummákból fekély és/vagy heg alakulhat ki.

 A szív-érrendszeri szifilisz a primer fertőzés elteltétől általában 10 éven belül alakul ki. Leggyakoribb eltérés a főverőérben (aorta) kialakult aneurysma, mely egy értágulatot jelent, melynek „kipukkadása” gyakran vezet halálhoz.  Az aorta billentyűjének elégtelensége, következetes szívpanaszokkal, szívzörej kialakulásával, terhelhetőség csökkenésével, fulladással stb. szintén felléphet. A szívkoszorúerei beszűkülhetnek, melyek nagy infarktus rizikót jelentenek. A szív-érrendszeri érintettség már komoly életveszélyt jelent. Mindenképp kezelést igényel mielőbb!

Az idegrendszeri, azaz neuroszifilisznek számos formája ismert.

Ha a baktériumok elérik az agyhártyákat, akkor agyhártyagyulladás alakul ki. Ez egy korai elváltozás, a primer fertőzést követően 6 hónapon belül lép fel, de később is megjelenhet. Diagnózisa pl. az agyvíz laboratóriumi vizsgálatával lehetséges. (Agyhártyagyulladás tüneteit lásd leírva a másodlagos szakasznál. Észlelésükkor hívjunk mentőt!)

Az agyhártya, az agy és a gerincvelő ereit, mint ahogy minden eret, szintén megtámadhatnak a kórokozók (ez általában a primer fertőzés után 10-15 év múlva alakul ki), így a különböző idegrendszeri képletek elhalása jöhet létre, vagyis agyi vagy gerincvelői infarktus (stroke). Következmények lehetnek többek között bénulások, mozgás-, beszédzavar, érzéskiesés, vagy érzészavarok, tekintés zavar, látás- vagy halláskárosodás, vakság, süketség, pupilla-reflex zavar, magatartászavar stb. Az idegrendszeri tünetek azért olyan változatosak, mert attól függenek, melyik területen keletkezett az idegrendszerben az infarktus.

A gerincvelői idegrostok különböző helyeken sérülhetnek, melynek következtében érzészavar alakulhat ki. Széles alapú járás is lehet a gerincvelői idegsejtek károsodásának következménye (ált. 15-20 év múltán a primer fertőzéstől számítva), ami egy nagyon jellemző tünete a neuroszifilisznek. Szifilisz következtében csökkenhet vagy megszűnhet a hő-, a fájdalomérzet, és eltűnhetnek bizonyos reflexek.  Gerincvelői érintettség tünetei lehetnek még az izomgyengeség, a vizelet-, széklettartási problémák, impotencia, gyengeség, a vállöv és a kar izmainak gyengülése, sorvadása, szemmozgás zavara.  A fájdalomérzet hiánya miatt a lábfejek kifekélyesedhetnek.

Az agy érintettsége esetén (ált. 15-20 év múltán a primer fertőzéstől számítva) fejfájás, szédülés, nyaki merevség, bénulások, beszédzavar, memóriazavar, személyiségváltozás, hangulati zavarok, magatartásváltozás, irritabilitás, pszichotikus zavarok, a pupilla fényreflexének kiesése, halláscsökkenés vagy hallásvesztés, látászavar vagy vakság léphetnek fel. Fokozódó demencia, illetve a szem különböző gyulladásai szintén kialakulhatnak.

Hívjunk mentőt, ha nyaki merevséget, bénulást, nagyon erős fejfájást, ájulást, a szemmozgatásra való képesség hirtelen elvesztését tapasztaljuk, vagy ha rövid időn belül alakul ki vizelet-, széklettartási nehézség, esetleg képtelenség.

Vannak esetek, mikor a betegnek nincs semmi késői idegrendszeri tünete, azonban az agyvízben számos gyulladásos eltérés megtalálható.

Egyes betegeknél a harmadlagos szifilisz csak 20 év múltán lép fel és tünete olykor csak magatartásváltozás és/vagy demencia.

A veleszületett szifiliszről, és így az újszülöttkori vagy csecsemőkori szifilisz tüneteiről, képéről, veszélyeiről, kezeléséről másik cikkben lesz majd szó.