Mikor gondoljunk gyermekünk pajzsmirigy megbetegedésére?

Néhány szó a pajzsmirigyről

A gerinces fajokban a pajzsmirigy biológiailag aktív jódtartalmú anyagokat – hormonokat - szintetizál a szervezet szükségletének megfelelő mennyiségben. A hormonokat közvetlenül a véráramba üríti, (ebből ered elnevezése az ilyen mirigyes szerveknek is belső elválasztású mirigy) ezért a szerv vérellátása igen bőséges. A véráramlás nagyobb, mint ami az agyban, vagy vesében mérhető. A hormonok szintéziséhez szükséges jód mennyiségét a táplálkozással visszük be szervezetünkbe.

Jódigényünk

Felnőtt emberben a jódegyensúly fenntartásához naponta minimum 50 μg jód bevitelére van szükség, azonban nőkben a terhesség és a szoptatás alatt 200 μg a napi jódigény. A gyermekek jódszükséglete az életkoruk szerint változó.

WHO javaslata gyermekek jódszükségletére:

Életkor

Jódszükséglet naponta μg

1 éves korig

50

2-6 éves korban

90

7-12 éves korban

120

12 éves kor felett

150

 

 A Föld felszínén a jód nem egyenlő elosztásban található meg. Vannak jódban gazdag és jódban szegény területek. A jód legmagasabb koncentrációban a tengervízben fordul elő. Átlagosan kimondható, hogy egy lakóhely minél távolabb található a tengertől, annál kevesebb a jódellátottsága. Ezeken a területeken termelt táplálékok jódtartalma ennek megfelelően alacsony lehet. A szükséges jódfelvételt tehát mindenképpen biztosítanunk kell. Ezt elérhetjük a konyhasó jódozásával, vagy magas jódtartalmú táplálék fogyasztásával.

Néhány táplálék 100 grammjának jódtartalma:

Táplálék

Jódtartalom μg

tengeri halak, rákok

80

tőkehal

320

halolajok

460

húsok

5

tej

4

spenót

20

 

Megfelelő jódellátottság szerepe

Az optimális jódellátottságnak kiemelkedő szerepe van a fiziológiás pajzsmirigyhormon képzésben. Nagy jelentősége van az élet egy bizonyos szakában, a terhességben. Ekkor ugyanis a várandós kismama nemcsak a saját pajzsmirigy funkciójáért felelős, hanem magzata, és születendő gyermeke pajzsmirigy működéséért. A magzati korban a pajzsmirigy szervének első kezdeményei már a 12. terhességi héttől kezdve fellelhetők, és a terhességi idővel a pajzsmirigy működésének érése figyelhető meg. Az anyai és a magzati pajzsmirigyműködés szoros kapcsolatban áll egymással. A kapcsolatot jelentő placenta átjárható a táplálékkal felvett jód és az anyai pajzsmirigy hormonok közül a T4 (thiroxin) hormon számára. Ez magyarázza, hogy az anyai pajzsmirigy hormontermelésének szintje rendkívül fontos a gyermek méhen belüli fejlődése szempontjából. A korai magzati korban a hormonnak az idegsejtek kialakulásában, az idegrostok strukturális szerveződésében van jelentős szerepe. Késői magzati korban az idegrostokat támasztó ideghüvely kialakulásában, a születés után pedig az idegrendszer érésének befejező szakaszában. A pajzsmirigy veleszületett csökkent működése a testi és a szellemi fejlődés nagyfokú elmaradásával jár. A veleszületett pajzsmirigy alulműködés diagnosztizálására vezették be több más anyagcsere megbetegedéssel együtt az újszülöttek kötelező kiterjesztett anyagcsere szűrővizsgálatát 2007. október 1. óta.

 Ez indokolja a pajzsmirigy megbetegedésben szenvedő terhesek pajzsmirigy funkciójának rendszeres ellenőrzését.

A pajzsmirigy kóros állapota azonban a gyermekkor bármelyik szakaszában is kialakulhat. Ez leggyakrabban később is a mirigy hormonképzésének elégtelen voltából eredő pajzsmirigy alulműködés (hipotireozis) lehet. A pajzsmirigy másik kóros állapotával magyarázható megbetegedés a túlműködés (hipertireozis).

Mikor kell gondolni a pajzsmirigy elégtelen működésére?

Az első élethónapokban felhívja a figyelmet a túl nagy nyelv, amely alig fér el a csecsemő szájában. A csecsemő arcára jellemző a nyitott száj, és a dagadt szemhéj, sápadt arcszín. A bőre testének teljes felületén száraz. Székletürítése táplálkozásától függetlenül szorulásos, ritka, nem rendszeres.

A következő hónapokban ezeken a jeleken kívül sokasodó egyéb tünetek jelennek meg. A gyermek nem érdeklődik a környezete ingerei iránt, aluszékony, fázékony. Értelmi elmaradása egyre feltűnőbbé válik, nem gagyog, nem tanul meg szavakat kimondani, amely előrevetíti annak a lehetőségét, hogy nehezen vagy kezelés nélkül nem tanul meg beszélni. Szellemi elmaradása mellett lassú a statikai fejlődése is. Későn forog, nem tanul meg időben ülni, állni, járni. A mozgása nem biztos, lassú, nehézkes. Mindezek mellett, ami a szülő számára leginkább feltűnhet, hogy gyermeke testi fejlődése, növekedése súlyosan elmarad kortársaihoz képest. Kezeletlen esetben törpeszerű megjelenése lesz. A feje nagy, végtagjai rövidek, ujjai vaskosak és szintén rövidek. A haja ritkás, száraz. Sápadt bőre ödémás benyomást kelt. Előredomborodó hasa van. A szívműködése lassú, pulzusszáma alacsony.pajzsmirigy gyerek

Az tünetek fokozatosan súlyosbodhatnak az előzőekben felsorolt elváltozásokig. A gyermek állapotának prognózisa szempontjából fontos, hogy minél előbb megtörténjen a diagnózis, mert minél később kezdődik el a megfelelő kezelés, annál több és súlyosabb maradvány tünetei lehetnek. A kezelés hatására gyorsan javulhatnak a tünetek, és javul az intellektus is. A kezelés időszakos kihagyása is helyrehozhatatlan károkat okozhat. Súlyos mentális érintettség esetén az értelmi képesség nem javítható.

A pajzsmirigy elégtelen működése a későbbi, leggyakrabban a pubertás korban alakulhat ki, lányokban valamivel gyakrabban, mint a fiúkban. Az előbb felsorolt tünetek közül néhány jellemző, de természetesen nem mindegyik. Jellemző a fáradékonyság, sportban és tanulási teljesítményben jelentkező hanyatlás. A gyermek aluszékony, fázékony lesz. Bőre száraz, és a lábszárán a sípcsontja felett tömött tapintatú. Bélműködése renyhe, székrekedéses lesz. Testsúlya lassan fokozatosan nő, akár diéta mellett is. Testmagassága lassan változik, társaitól elmarad. Haja száraz, lassan növő, dús haja kevesebb lesz. Pulzusszáma alacsony. A másodlagos nemi jellegek kialakulása késhet. A leányok első menstruációja késik, a pubertáson már átesetteké rendszertelenné válhat, akár több hónapra is elmaradhat.

A kórkép kialakulása hátterében több oki tényező lehet, de mindenképpen közös bennük, hogy a pajzsmirigy által szintetizált hormonok (T4 és T3) alacsony koncentrációban vannak a gyermek vérében. Az említetteken kívül a differenciál diagnózishoz több egyénre szabott vizsgálatkérés laboratóriumi elvégzése szükséges.

Mikor kell gondolni a pajzsmirigy fokozott működésére?

A kórkép kialakulása gyermekkorban ritka. Pubertáskorban és itt is inkább leánygyermekekben fordul elő. A következő tünetek felsorolásában a megváltozott jelleg emelhető ki. Az addig nem nyugtalan, nem idegeskedő, gyermek nyugtalanná, idegessé válik. A keze elkezd remegni az izgalomtól. A megfelelő táplálkozás mellett fogy. Rendszeresen és ok nélkül izzad, ennek megfelelően a meleget rosszabbul viseli, mint a hideget. A nyaka gyakran megvastagodhat, az ing vagy a blúz gallérja szorosabbá válik. A pulzusszáma alvás alatt is magas. Rendszeres székletürítése megváltozik, gyakoribbá válik. Jellegzetes szemtünetek alakulhatnak ki, amelyek a látást is befolyásolhatják, de külső szemlélő számára is feltűnnek. A szem kidülledhet, lefele nézéskor a szaruhártya felett kilátszik a szeme fehérje, és ritkán pislog. 

A kórkép kialakulása hátterében több oki tényező lehet, de mindenképpen közös bennük, hogy a pajzsmirigy által szintetizált hormonok (T4 és T3) mindenképpen magas koncentrációban vannak a gyermek vérében. Az említetteken kívül a differenciál diagnózishoz több egyénre szabott vizsgálatkérés laboratóriumi elvégzése szükséges.

A szülői gyanút alátámaszthatja a gyermek háziorvosa, de a diagnózis felállításához szakorvosi vizsgálatra és jó néhány laboratóriumi analitika elvégzésére van szükség. A szükséges laboratóriumi vizsgálatok nagy részét ugyanis csak endokrinológus szakorvos kérheti.

 

Tanácsom

Az említett jellegzetes tünetek jelentkezéskor forduljanak orvoshoz, mert a tünetegyüttes a legritkább esetben jelentkezik egy időben, és egyenlő súlyossági fokban. A szülőktől és magától a gyermektől felvett orvosi anamnezis rendkívül fontos, és ennél még jelentőségteljesebb a gyermek orvosi vizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok (laboratórium, UH, szcintigráfia) eredményei csak az előzőekben megemlített orvosi vizsgálat adataival együtt teszik lehetővé a biztos orvosi diagnózis felállítását. Egy-egy vizsgálat eredményének az adott vizsgálat „normál” értékével történő összevetése nem elegendő gyermekünk vagy saját magunk kóros folyamatainak tisztázására.

 

Dr. Rimanóczy Éva

osztályvezető főorvos

Heim Pál Gyermekkórház

Központi Laboratórium