Mitől és hogy alakulhat ki a gyomor-nyelőcső reflux betegség (GERD)?

Mitől és hogy alakulhat ki a gyomor-nyelőcső reflux betegség (GERD)?
A megértéshez képzeljük el a nyelőcsőtől a gyomor végéig tartó területét, mint egy zárt pumparendszert, melynek részei fentről lefelé a nyelőcső, a nyelőcső és gyomor között levő gyűrű (=LES) és a gyomor. A LES képes összehúzódni („szűkülni”) és elernyedni („tágulni”), így engedni vagy akadályozni a nyelőcső-gyomor közti bármely irányú áramlást. A legfontosabb, hogy a gyomorból ne jusson vissza a savas gyomortartalom, a nyelőcsőből érkező viszont a gyomorba jusson.

 

A nyelőcső úgy működik, mint egy pumpa: amikor abban étel van, megnő a nyomás, a LES izomzata ellazul, így kitágul, és az étel bejut a gyomorba. Amikor azonban a gyomorban megnő a nyomás - mert onnan az ételt az alsóbb bélszakaszba akarja juttatni, akkor a LES összehúzódik, szűkül, így a nyelőcsőbe nem jut vissza gyomortartalom. Ez a normális funkció.

 

Ebben a rendszerben több helyen is keletkezhet hiba, ekkor alakul ki a GERD:

 

1.       Ha a nyelőcső pumpafunkciója, azaz saját mozgása, melyek az ételt a gyomor felé küldené, enyhül (csökken a motilitása), akkor a gyomorból esetlegesen visszaáramló sav sem tud kellőképpen ürülni.

2.       Ha LES nem képes megfelelő mértékben zárni, akkor nagy mennyiségű sav juthat vissza a nyelőcsőbe.

3.       Ha a gyomor motilitása, ürülése valami miatt elhúzódik, akkor a benne növekvő nyomásnak a LES már nem tud ellen tartani, így ugyancsak sav kerül a nyelőcsőbe.

 

A nyelőcső a savas visszaáramlásra két fontos védőmechanizmussal van felkészülve:

 

1.       Esophagális (=nyelőcsövi) tisztító mechanizmus

2.       Esophagális nyálkahártya ellenállás

 

Esophagális (=nyelőcsövi) tisztító mechanizmus

 

Ez különösen fontos annak érdekében, hogy ne alakuljon ki a nyelőcsőben nyálkahártya sérülés, mely nyelőcsövi fekélyhez, majd nyelőcsődaganathoz vezethet. A hatás lényege kettős. Egyrészt a nyelőcső mozgásai a LES-en mégis feljutott savat visszairányítják a gyomorba, másrészt a nyálkahártyára jutó nyál semlegesíti a gyomorsav savas, maró ph-ját.  Így érthető tehát, hogy a meglassult nyelőcsőmozgás hogyan vezethet savfelhalmozódáshoz helyileg, ezáltal refluxos panaszokhoz.

Az azonban még nem világos, hogy a nyelőcső motilitása károsodik először és aztán halmozódik fel a sav, vagy már kezdetben jelen van nagy mennyiségű gyomortartalom, amely károsítja a nyelőcsövet, így a mozgások lassulnak.