Napszúrás

Napszúrás
A hő okozta betegségek és tünetek egy igen széles skálán mozoghatnak, az enyhe rosszulléttől, akár a végzetes kimenetelig. Az hogy a napozás és a nagy hő hatására csak bőrkiütések, izomgyengeség, izomgörcsök, fejfájás, rövid ájulás vagy valódi hőguta alakul ki, az jelentősen függ az egyén életkorától, általános egészségi állapotától, befolyásoltságától (alkohol, kábítószer), a hőnek kitettség intenzitásától és idejétől, továbbá, hogy ez alatt az idő alatt végzünk e fizikai tevékenységet. Annak ellenére, hogy a napszúrás minden formája teljesen elkerülhető lenne alapvető szabályok betartásával, minden évben követel halálos áldozatokat közvetlenül a meleg, sőt, az ANTSZ adatai alapján az összes halálozás száma 10-15%-kal emelkedik 25 fok felett minden 5 fokos átlaghőmérséklet emelkedéssel. Ebbe természetesen beleszámít minden olyan eset, amikor nem közvetlenül a hőhatás okozza a halált, de súlyosbítja az egyébként meglévő betegség okozta kóros állapotot. (pl. szívbetegség) Az Egyesült Államokban a környezeti tényezők okozta halálozási adatok szerint, a hőhullámok több áldozatot szednek, mint az összes többi; hurrikánok, tornádók, földrengések, árvizek együtt.

Élettani háttér


Az emberi szervezet, különböző szabályozási mechanizmusokkal a testhőmérsékletet 35-36 Celsius-fok között tartja. Ez a hőképződés, felvétel és leadás egyensúlyaként alakul ki. Testsúly kilógrammonként kb. 1 kcal-nak megfelelő hő képződik nyugalomban óránként. Fizikai aktivitáskor ennek akár a tízszerese is képződhet. Ehhez jön hozzá a külső környezetből származó hő, ami például nyáron napozáskor elérheti a 150 kcal-t óránként. Az ezeket kiegyensúlyozó hő leadás legnagyobb része a bőrön keresztül valósul meg. A bőrben levő erek kitágulnak, több hőt szállítanak el a bőrfelszínre, ahol a szervezet a szó fizikai értelmében, sugárzással szabadul meg az energiától. Ehhez járul hozzá az izzadságmirigyek által termelt folyadék párolgásából adódó hő veszteség. Ha a külső környezet páratartalma emelkedik, akkor ez a folyamat alacsonyabb hatásfokú vagy egyáltalán nem működik. (Ezért érezzük melegebbnek, még alacsonyabb hőfokon is a gőzkamrát, az akár 90-100 fokos finn szaunánál.) Fenti folyamatokat az agyunkban levő apró szervünk, a hypotalamus, mint termosztát szabályozza.

Kóros állapotok


Fentiek alapján könnyen belátjuk, hogy a bőr véráramlásának emelkedése, ami akár 7-8 litert is elérhet percenként, megterheli a keringési rendszert, elsősorban a szívet. Idősebbek, szívproblémákkal küzdők ezért vannak nagyobb veszélynek kitéve. A nagyfokú, nem pótolt víz és ásványi anyag vesztés a vér besűrűsödéséhez vezet, ami tovább rontja a keringést. Egyes gyógyszerek gátolhatják az izzadás folyamatát, de a kereskedelmi forgalomban kapható direkt "izzadáscsökkentő" kozmetikumok szintén veszélyesek lehetnek. A testet borító szőrszálaknak is fontos szerepük van azzal, hogy a felületet növelik, amin keresztül ez a párologtatás létrejöhet, így a teljes test szőrtelenítése szintén veszélyeket hordozhat magában.

A napszúrás kialakulása


A klasszikus értelemben vett napszúrás akkor alakul ki, amikor a fejet erős napsugárzás éri. Ilyenkor az agyhártyák steril gyulladásos reakciója következik be. (A tünetek ezért nagyon hasonlóak lehetnek kezdetben más okból kialakult agyhártyagyulladásokhoz.) Az agyhártyák gyulladása és végső soron az agysejtek működési zavara is agyödémához vezet, ami lévén hogy a koponya zárt tér, az agyállomány összenyomódásához vezet és további neurológiai tüneteket okoz. Ezek a fényérzékenységtől kezdve, remegés, fejfájás, szédülés, de akár hallucinációk és komatózus állapot is lehet. A hőguta a fentiek mellett vagy azok nélkül jelentkezik és azt jelenti, hogy a szervezet hőszabályozási mechanizmusai teljes csődöt mondtak és nem működik a hő leadás. Ilyenkor a testhőmérséklet 41 fok felettivé válik, beavatkozás nélkül az állapot akár 80%-os esélyjel vezet halálhoz!

Diagnózis


A legtöbb esetben a kikérdezés és a fizikális vizsgálat elegendő az orvosnak, hogy pontos diagnózishoz jusson. Szofisztikáltabb diagnosztikus eljárásokra elsősorban a súlyos hőguta felléptekor lehet szükség. Ilyenkor a labordiagnosztika kiemelt jelentőséget kap. A vér nátrium, kálium szintjét szükséges monitorozni, szükség esetén pótolni az elveszett ionokat. Az extrém emelkedett hő hatására izomsejt pusztulás léphet fel, ezt egyes vérben kimutatható enzimek szintjének emelkedése jelzi (creatinin kináz, laktát dehydrogenáz). A foszfátszintet szintén emeli az izomelhalás, míg a kálciumot az elhaló izomszövet megköti és hypocalcaemia alakul ki. Az agyvíz vizsgálata szükséges lehet pl. a bakteriális agyhártyagyulladásoktól való elkülönítéskor.

Mit tegyünk, ha baj van?


Enyhébb tünetek felléptekor is vonuljunk sötétebb, hűvösebb helységbe, pótoljuk az elvesztett folyadékot és sókat, használjunk hideg vizes borogatást és tartózkodjunk a további napsugárzástól. Súlyosabb tünetek észlelésekor ne habozzunk felkeresni orvosi ügyeletet!